Érdemes-e hibridre váltani? Tények és félelmek a hibrid gépjárművek körül.

Rengeteg tévhit kering az interneten a hibrid gépjárművekkel kapcsolatosan, amely az emberek többségét óvatosságra inti. Sokan pont azért nem mernek még belevágni, mert aggódnak, hogy nem elég kiforrott még ez a technológia, ráadásul sokan teljesen félreértik a hibrid vagy Mild hibrid lényegét, és csak azt szűrik le belőle, hogy valójában ez nem is tisztán elektromos meghajtást jelent, hanem egy plusz valamit, amit beépítenek a benzinmotor mellé, vagyis még egy dolog ami elromolhat, több lesz a kocsi tömege is, és a szomszéd is azt mondta, hogy 1-2 éven belül sem fog megtérülni, vagyis nem fogunk vele spórolni semmit.

Teljesen jogosak a félelmek, valóban nem szabad elhamarkodni a döntést egy autóvásárlás előtt, de most megpróbálunk néhány hasznos érvet felsorakoztatni, a hibridek mellett, amely megnyugtatólag hathat azok számára, akik szeretnék lecserélni kedvencüket a következő hónapokban.


A hétköznapi emberek többségében legelőször az gerjeszti a visszatartó erőt, hogy a tisztán elektromos vagy csak részben elektromos (hibrid) technológiát ma még kiforratlannak tartja. Sokan nem is értik még igazán, mi a különbség az elektromos hajtás, a hibrid és a lágy hibrid hajtás (Mild) között. Most a hibrid technológiával szeretnénk egy picit többet foglalkozni, hiszen a Suzuki gépjárművek, ezen belül is azok, amelyek Magyarországon készülnek, elsősorban ezt a technológiát támogatják, illetve fogják támogatni a jövőben.

Mi is tehát az a hibrid és a Mild-hibrid? A hibridekben találunk villanymotort is, és olyan akkumulátort is, amely az autó hajtására szolgál, a Mild-hibridekben azonban a villanymotoros rendszer nem alkalmas arra, hogy közvetlenül meghajtsa a járművet, csak kiegészítő funkciót lát el, a meglévő robbanó motort segíti, ezáltal a fogyasztás sokkal kedvezőbb lesz, csökken természetesen a károsanyag kibocsátás is. A hibrid technológiával nem lesz képes a kocsi arra, hogy teljesen emissziómentessé váljon. Sokan nem is gondolnák, de nincs ebben a technológiában mai szemmel semmi rendkívüli újítás, hiszen már a XIX.században is kísérleteztek vele, azonban végül a tisztán benzinmotoros rendszerek kiszorították ezeket az „elavult” rendszereket, és egészen 1997-ig kellett várni, amikor szériagyártásba került az első hibrid a világon.

Az elmúlt 20 év során azután hihetetlen fejlődésnek indult ez a technológia, nem csak benzin-villany, hanem dízel-villany kombinációk is születtek, megjelent a konnektoros töltés, sőt a legdinamikusabb fejlődés az akkumulátorok piacán volt érezhető. Véleményünk szerint tehát kihúzhatjuk azt a pontot, hogy „nem kiforrott” még ez a technológia.

Az emberek egy másik csoportja azt az érvet hozza fel problémának a hibridekkel kapcsolatban, hogy jelentősen megnőnek a jármű karbantartásával kapcsolatos teendők, hiszen itt már nem csak a benzinmotorokkal kapcsolatos megszokott teendőkkel kell foglalkoznunk, hanem a villanymotor+akkumulátor részegység karbantartásával is. Sok átlagember számára pedig már sokszor a benzinmotorok karbantartása is problémát jelent. A gondot itt is az előzőhöz hasonló gondolkodás okozza, ha van egy új technológia, az sokkal bonyolultabb, mint ami eddig volt, ha a korábbit sem értettem, mi lesz ezután? Természetesen a benzinmotor-villanymotor meghajtású hibridekben nem tudjuk kikerülni a benzinmotoroknál megszokott karbantartási teendőket (olajcsere, szűrők cseréje, gyertyák ellenőrzése, futóművek ellenőrzése, fékek ellenőrzése stb), de azért a helyzet annyira nem bonyolult, mint gondolnánk.


Nézzük ezt a kérdést meg előbb az akkumulátorok oldaláról. Itt is megvan a hagyományos 12V-os alap akku, mint a nem hibrid benzinesekben, melynek a cseréje és karbantartása nem bonyolultabb, mint eddig. Akkor végülis mi maradt, ami plusz az eddigiekhez képest? Hát a nagyfeszültségű akku szett. A legtöbb hibrid autóban ez már általában modulos rendszerű, az élettartama általában igen hosszú idejű, és nem szükséges az állapotát felülvizsgáltatni szakemberrel csak néhány évente, akkor is elsősorban csak a hűtését, hiszen a tapasztalatok szerint a hibridek ezen részegysége éveken keresztül hibamentes marad, de ha bármi gyanúsat is tapasztalnánk, egyrészt a gyártói szervizhálózat egyre szélesebb körben rendelkezésre áll, másrészt egyre több a villanyautókra szakosodott műhely is az országban. Szóval úgy gondoljuk ezt a kérdést is kipipálhatjuk.

A harmadik tévhit, ami kering ebben a körben, az a töltéssel kapcsolatos aggodalom. Egy hibrid esetében nem feltétlenül a mi feladatunk a beépített akkumulátor cellák töltéséről gondoskodnunk. Egyes hibridek esetében ne is keressünk töltő csonkot, hiszen ezeket nincs is lehetőség hálózatról tölteni. Itt egyszerűen a jármű saját vezérlő rendszere szabályozza, hogy éppen melyik hajtási mód működik, a benzinmotor, vagy a villanymotor, ebből következik, hogy a beépített akku vagy éppen merül, vagy éppen töltődik. Vagyis ha az akku cellák éppen teljesen lemerülnek, a szabályozó rendszer automatikusan átvált a benzinüzemre, majd teljes feltöltöttség esetén vissza villany üzemre és így tovább, nem kell tehát attól félnünk, hogy valahol ott maradunk egy út mentén, éjjel a sötétben, kivéve, ha az akku lemerült, a benzintankot is sikerült full leüríteni, plusz egy tartalék kanna benzin sincs éppen nálunk...

Attól sem kell tartanunk, hogy a benzines vagy a villany mód közötti váltás valami szükséges rossz lesz, ezt szinte észre sem fogjuk venni, nem fog felbőgni a motor, nem fog rángatni, a Suzuki 12V-os Mild hibridjeiben pl. fékezéskor a hőenergia villamos energiává alakul, gyorsításkor pedig az integrált indítógenerátor rásegít a motorra, ebből pedig mi gépjárművezetők csak annyit fogunk észlelni, hogy sokkal simább és erőteljesebb a gyorsulás, míg a fogyasztás sokkal kedvezőbb. Úgyhogy ez is pipa.

De mi van a kocsi össztömegével? Nem lesz túl nehéz a kocsi a beépített akkucellák miatt? Hát ezzel mi sem tudunk vitába szállni, itt folyamatos fejlesztések vannak, sajnos ma még a beépíthető akku csomagok tömege nem kevés tömeget képvisel, viszont egyet szeretnénk most azonnal leszögezni! A hibridek esetében a benzin+villany rendszer összteljesítménye felülkerekedik ezen a problémán, vagyis meg sem fogjuk érezni, hogy ennyivel nagyobb a kocsink tömege. Különösen igaz ez a Mild hibrideknél, pl. a Suzuki Swift vagy Ignis Mild-hibridek esetében mindössze 6,2 kg. súlytöbbletről beszélünk, ráadásul az akku a hátsó ülések alatt található, így még csak hasznos teret sem vesz el tőlünk. Ebből következően a Suzuki Mild-hibridek fogyasztása néhány deciliterrel lejjebb került, a CO2 kibocsátás pedig 30 grammal csökkent, ami valljuk be, az ilyen kisautók esetében, mint pl. a Suzuki, tekintélyes csökkenésnek felel meg. Szóval ez a kérdéskör is kipipálható.

De mi van a megjelenéssel? Sok helyen azt olvasni, hogy a villany meghajtású vagy hibrid autók sokkal rondábbak, mint azonos márkajelzésű benzines vagy dízel testvéreik. Igen, valóban volt ilyen érzése az embereknek korábban, de ma ilyenről már nem beszélhetünk. Jó pár évvel ezelőtt csak egy dolog számított, hogy tudjuk elérni, hogy még egy picit faragjunk a fogyasztáson, milyen a kocsi karosszériájának légellenállása, és kevésbé volt fontos a design. Ha ma megnézzük, alig van különbség egy ugyanolyan márkán belül egy benzines, egy dízel, egy hibrid vagy egy tisztán elektromos változat között. Jó példa erre a Suzuki Ignis, amely sokkal szebb lett az elődjéhez viszonyitva, szinte egy vagány SUV-ra hajaz első benyomásával, de ugyanez a megújulás volt jellemző a Swift esetében is. Szóval a ronda, nem ronda kérdést is lezárhatjuk.


Végül, nagyon sokan hesegetik el egy hibrid kocsi vásárlásának a gondolatát az ára miatt. Ahogy fejlődtek a hibridek az elmúlt 20 év során, úgy csökkent is az árkülönbség a hibridek és a hagyományos modellek között. Ma Magyarországon, ha a teljes márka és modellkínálatot górcső alá helyezzük, azt állapíthatjuk meg, hogy még a prémium kategórián belül is alig 1 millió Ft körüli az eltérés egy konkrét márka / modell árában attól függően, hogy annak tisztán benzines vagy hibrid változatát nézzük (azonos felszereltség mellett), dízeleknél a különbség még kisebb is lehet, vagy ha csak Mild-hibridben gondolkodunk (pl. Suzuki). Megdöbbentő. Egy új Suzuki Swift Mild-hibrid változat mindössze 200 ezer forinttal kerül többe, mint a hagyományos benzines modell. Ha belegondolunk, hogy hányan költenek ennél lényegesen többet olyan extrákra, melyek többségére valójában nincs is szükségük, akkor úgy gondoljuk, hogy a drága, nem drága kérdést is kipipálhatjuk.

Egy dolgot azért semmiképpen ne felejtsünk el! Túl azon, hogy a lehetséges hibrid felárat kompenzálni fogja az a tény, hogy mennyivel fogunk kevesebbet költeni a benzinkutakon, semmiképpen ne ez legyen a hibridre váltás fő oka, hanem az, hogy egy jó ügyet szolgálhatunk, hiszen óriási lépést tehetünk környezetünk védelme érdekében, és ez mindennél többet ér!

Kapcsolódó videó: